Tanulási lehetőségek, Online tanulási lehetőségek a pandémiás időszakban | IQJB
Zsuzsa Fejlesztési lehetőségek nem formális tanulási környezetben Változó világunkban, társadalmi, gazdasági környezetünkben és személyes életünkben is felértékelődött a tudás, megnőtt a tanulás alapjait biztosító készségek, kompetenciák fejlesztésére, a biztos alapok megteremtésére irányuló igény.
A tudásalapú társadalom, az egész életen át tartó tanulás szükségessége a digitális írástudás megjelenésével új, sürgető kihívások elé állítja az oktatási szektor szereplőit és mindazokat, akik a gyermekek, fiatalok tanulását segíthetik. E tanulmány célja, hogy a tudás megszerzésével, a tanulással kapcsolatban felmerülő igények színvonalas, az egyes célcsoportok, az egyéni érdeklődés és az oktatáspolitikai céloknak megfelelő — a nem formális tanulási környezetben, elsősorban könyvtárban, közösségi kulturális keretek között megvalósítható — lehetőségeket felvázolja.
A mintaprogramok az iskolai és közkönyvtárak, közösségi terek, kulturális, művelődési intézmények számára kínálnak — lehetőség szerint az érintett oktatási intézményekkel, szülőkkel együttműködve — új, korszerű tevékenységeket, módszereket. Az egész életen át tartó tanulás gondolata már Comeniusnál is felvetődik, aki sárospataki éveiben írt Panpadeia című művében a tanulást egy egész életen át zajló folyamatként vázolja fel minden emberre vonatkoztatva.
A múlt század hatvanas éveiben a hagyományosnak tekintett iskolai tanuláson túlmutató tanulást, képzést afféle második esélyként értelmezték, elsősorban a felnőttkori tanulást, főleg a dolgozók esti iskolai oktatását, képzését értve ez alatt. A témát illetően a hetvenes években történt igazi áttörés, amikor Philip H. Coombs és kutató társai [1] tanulási lehetőségek oktatás hatékonyságának növelése lehetőségeit keresve az LLL Life-Long Learning, egész életen át tartó tanulás új értelmezéséig jutottak.
Kutatási eredményeik újszerűsége abból fakadt, hogy az egész életen át tartó tanulás fogalmát nem az oktatási-képzési intézményrendszer, hanem az egyén szemszögéből vizsgálták. Indokaik között az is szerepel, hogy az informális, nem formális keretek között zajló tanulás jóval az intézményi keretek között folyó tanulás tömegessé válása előtt létezett, sőt, azzal párhuzamosan, például a harmadik világban ma tanulási lehetőségek sokszor hatékonyabban működik, mint az iskolarendszerű képzés.
Tanulási lehetőségek intézményünkben
Ebből az következik, hogy az oktatás bármely területéről és szakaszáról legyen is szó, az nem tekinthet el a tanulás más színtereinek hatásától. Mindinkább szükség van az iskolán kívüli és az iskolai tanulási folyamatok egységben történő szemlélésére, a már megszerzett és az aktuális tanulási folyamat során megszerzendő tudás, valamint a későbbi alkalmazási lehetőségek egységben kezelésére.
A nevelés, oktatás és képzés színterei is ennek megfelelően rendkívül változatosak lehetnek a természetes pl. Az egyes színterekhez jól köthető, hogy formális vagy nem formális, esetleg informális tanulási folyamat történik-e az adott keretben, vagy akár ezek együttes hatása érvényesül.
Abban a világban, ahol rendkívül felgyorsult a technikai fejlődés és folyamatosan növekedni kell, egy kezdő vezető beosztottjával rendkívüli kihívásokkal szembesülhet. Ahhoz, hogy sikeres legyen vezetőként, mindenképpen szüksége lesz vezetői tréningre. Még akkor is, ha már több éve az ABB munkavállalójaként dolgozik.
Az egész életen át tartó tanulás és a magyar közoktatás Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos célzott fejlesztés hazánk uniós csatlakozásával, a től ig tartó tervezési-fejlesztési időszakban indult a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program HEFOP keretei között. Mivel a megvalósításra rendelkezésre álló hároméves időszak természetszerűleg nem volt elegendő egyetlen szektor kielégítő sebességű és intenzitású fejlesztésére, le kellett fektetni egy hosszabb távú fejlesztés tanulási lehetőségek is.
Így történt ez az oktatási, mint gyorsabban kereskedni keresni a közoktatási fejlesztések esetében is. A program előkészítése a tervezési dokumentumok tanúsága szerint www.
Online tanulási lehetőségek I. rész
Az oktatási tárca az előkészítő szakaszban elkészítette a közoktatás középtávú stratégiáját, amely egyik alapját képezte a tervezésnek. Ugyancsak meghatározó dokumentum volt a Lisszaboni stratégia, az egész életen át tartó tanulás uniós programja Life Long Learning és az ezekhez rendelt mérföldkövek. A stratégiára és a szükségletek felméréseire alapozott közoktatási fejlesztések két fő területen indultak el: a képességfejlesztést középpontba helyező kompetencia alapú oktatás, illetve az esélyegyenlőségi, beleértve a sajátos nevelési igényű tanulók befogadó szemléletű oktatását is.
E-learning program - online tanulási lehetőség diákoknak
Mindkét terület prioritásként jelent meg az uniós irányelvekben és programokban. Az egész életen át tartó tanulás feltételeként azonosítani kellett azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkül a későbbi, esetleg önálló tanulás elképzelhetetlen. Így jelent meg a fejlesztendő területek között az olvasás-szövegértés, a matematika, a digitális, az idegen nyelvi, a szociális, az életpálya-építési kompetencia is.
Az Európai Unióban a tagországok tevékeny részvételével ekkor már zajlottak a kulcskompetenciák azonosítására, definiálására vonatkozó fejlesztések, amelyek eredményei a hazai szakmai és szabályozási dokumentumokban is rövid idő múlva megjelentek.
Tanulási lehetőségek
Az uniós programok tervezésének időszakában azonban még folytak a fejlesztések, a tervezők nem ismerhették az eredményeket, de a fenti hat kompetenciaterület a két évvel később közzé tett, az Európai Unió által ajánlott kulcskompetencia-listával sok megegyezést mutatott. Az uniós ajánlások az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, a matematikai műveltséget, a természettudományi és technológiai jellegű alapkompetenciákat, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó készségeket, a tanulni tudáshoz, a személyközi és állampolgári kompetenciákhoz, a vállalkozói szellem elmélyítéséhez és végül a kulturális tudatosság kialakításához kapcsolható készségeket és képességeket nevezték meg.
A közoktatási intézmények fejlesztését célzó, ben megjelent első pályázatok óta mintegy háromezer intézmény valósította meg azokat a programokat, amelyek az egész életen át tartó tanulás feltételeit megalapozó kulcskompetenciák fejlesztését, továbbfejlesztését, karbantartását tanulási lehetőségek a befogadó szemléletű nevelés elterjesztését helyezték a középpontba.
Az ismeretközpontú, tankönyvet tanító, döntően frontális oktatás helyett a tantárgyakon átívelő kompetenciákat és az alkalmazható tudást helyezik a középpontba. Nem tankönyvek, hanem komplex, értékelési, tanulásszervezési és egyéb elemeket is magukba foglaló tartalomhordozók. Az általuk közvetített tudás elsajátítására a dominánsan frontális oktatás alkalmatlan — ehelyett az együttműködésre, önálló tevékenységre, kutatómunkára épülő tanulásszervezési eljárásokat igénylik.
Fejlesztési lehetőségek nem formális tanulási környezetben
Az eredmények és a fenntarthatóság kérdéseivel azóta is rendszeresen foglalkoznak a kutatók csakúgy, mint a pedagógusok, intézményfenntartók, iskolavezetők. Bizonyára a közoktatás átalakítását célzó folyamatban lévő oktatáspolitikai, szabályozási, finanszírozási és tartalmi változások e program fenntarthatóságára és folytatására — ma még nem látható — hatással lesznek. Mintaprogramok a pályázat keretei között A fenti közoktatási innovációk elsősorban az iskolai rendszerű, formális tanulási körülmények között hasznosíthatók, ám azok a tananyagok, tanulási lehetőségek e tanulási lehetőségek során létrejöttek, kiegészültek tanórán kívül is jól alkalmazható programcsomagokkal is.
Az uniós programok második tervezési időszakában tanulási lehetőségek Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a támogatási források elosztása során már nagyobb hangsúlyt kaptak azok az innovációk, amelyek az egész életen át tartó tanulás nem formális, illetve az informális tanulás lehetőségeit is tudatosan kívánták bővíteni, mint például a múzeumpedagógiai, a könyvtári, művelődési intézményi vagy akár a tehetséggondozó pályázatok.
A jelen tanulmány fókuszát képező mintaprogramok is ebben a célrendszerben a nem a formális tanulás kereteit vették alapul. A pályázati projekt keretében az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum OPKM olyan mintaprogramok fejlesztését vállalta, amelyek közvetlenül támogatják, erősítik, egészítik ki a formális, iskolai tanulást.
Tanulási lehetőségek felnőtteknek
A létrejött fejlesztések sokban különböznek a már ismert — nem formális keretben végzett — programoktól, mint például a múzeumi tanulás, a helytörténeti klubokban, szakkörökben, olvasókörökben megvalósítható programok, amelyek többnyire adott témában kínálnak ismétlődő vagy folyamatos érdekes, izgalmas tevékenységet a közönségnek, az iskoláknak.
A program keretében fejlesztett minták ezeken túlmenően tudatosan vállalják azt a feladatot, hogy egyrészt pótolják a formális tanulási keretek között kialakult hiányosságokat, lemaradásokat, amelyek elsősorban — a tanulók közötti sokféle egyéni különbség miatt — az iskolában csak rendkívüli nehézségek árán csökkenthetők, másrészt teret kívánnak biztosítani a különböző érdeklődésű tanulók, fiatalok számára tehetségük kibontakoztatására és az olvasási, tanulási igény felkeltésére is.
Mindezen törekvések mellett cél az olvasóvá nevelés és a korszerű informatikai eszközök megismerése, az ismeretek megszerzésének és a kommunikációs lehetőségek legkorszerűbb módjainak alkalmazására való felkészítés is. E célkitűzések természetesen csak akkor valósíthatóak tanulási lehetőségek sikeresen, ha a mintaprogramok alapján, ezek segítségével a helyi igényekre szervezett foglalkozások, foglalkozássorozatok tervezésébe, szervezésébe az adott könyvtár, művelődési intézmény, az érintett iskolák, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, szociális, egészségügyi és családgondozói hálózatok képviselőit is bevonja.
Annál is inkább, mert egyébként nehezen tudná tanulási lehetőségek és beszervezni azt a célcsoportot, amelynek fejlesztését, segítését tanulási lehetőségek program célozza. Nem elég csak meghirdetni egy programot és önként jelentkezőket várni, hanem sokkal nagyobb ráfordítással, hosszabb előkészítő szakasz után, a megfelelő célcsoport körültekintő összegyűjtésével, érdeklődésének felkeltésével lehet csak nekilátni a munkának.
Sokan keresik a tanulási lehetőségeket a karantén ideje alatt
Gondolhatunk itt azokra a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre, fiatalokra, akiknek szociális hátrányai okán az otthoni tanulás feltételei sem biztosítottak, illetve hiányzik az a motiváció, amellyel maga a tanulás vonzó lehetne. Sok esetben a szülők tanulási lehetőségek, a foglalkoztatás hiánya, a szegénység állnak az eredményes tanulás útjába.
A nem formális tanulási környezetben folyó programok szinte biztos sikerre vannak ítélve, hiszen az itt folyó foglalkozásokon gyakorlatilag nem képzelhető el kudarcélmény, mint esetenként — éppen a leghátrányosabb helyzetű tanulók esetében — az iskolában.
A munka önkéntes, a tanulás értékelése kizárólag a formatív, fejlesztő értékelésen alapul, nincs direkt számonkérés, kötelező házi feladat, osztályozás, helyébe lép az önismereten, az adott, közösen elfogadott kritériumokon, ismert elvárásokon keresztül végzett önértékelés, a csoportmunkában végzett munka tanulási lehetőségek, az egyéni képességekhez mért feladatok megoldásának sikere.
A mintaprogramok, ahogy az elnevezés is sugallja, mintát, ötleteket kívánnak adni azoknak a könyvtárosoknak, könyvtárostanároknak, pedagógusoknak, akik e keretek között vállalkoznak a nem formális tanulás hazánkban eddig kevésbé alkalmazott gyakorlására.
A programok olyan színtereken működhetnek a legeredményesebben, ahol adottak azok az intézményi feltételek, amelyekben a programok megvalósításához minden a rendelkezésre áll: megfelelő infrastruktúra a digitális kompetenciák fejlesztéséhez, szakértő és tapasztalt humánerőforrás a szervezéshez, képzett pedagógus, könyvtáros a programok testre szabásához, azok megvalósításhoz. Ezeknek a tanulási lehetőségek elsősorban az infokommunikációs eszközökkel is felszerelt könyvtárak, közösségi terek, művelődési intézmények felelnek meg a legjobban, hiszen ezekben az intézményekben a pedagógiai ráhatás sokféle módja: a személyközi, a közvetlen, az interaktív és a médiummal közvetített hatások együttesen, egymást erősítve érvényesülhetnek.
Ráadásul ezekben az intézményekben rendelkezésre állnak azok a szakemberek, technikai, adminisztratív személyzet, akik hozzáértő módon a megfelelő eszközellátottság mellett biztosítani tudják egy-egy program sikerét is. A települési, területi közművelődési, kulturális feladatokat ellátó intézmények alapfeladatként is az adott közösség számára nyújtanak szolgáltatásokat, e szolgáltatások körét bővítheti, színesítheti az a tevékenységi forma, amelyet a köznevelés, oktatás és képzés támogatásaként, kiegészítéseként, de alaptevékenységük minőségi, mennyiségi mutatóinak növelése érdekében végezhetnek.
Tanulási és ösztöndíj lehetőségek külföldön
A települési, területi feladatokat ellátó intézmények rendelkeznek azzal az előnnyel is, hogy természetes kapcsolataik vannak az oktatási, képzési intézményekkel. Sok esetben egy-egy településen már a pedagógiai, közművelődési, sport stb. A finanszírozási előnyök mellett ez is igen fontos szempont — éppen azért, hogy az intézmények, színterek közötti átjárás, a különféle funkciók, az egymást erősítő tevékenységek legyenek jól elérhetők, a közönség hozzáférése biztosítottabb legyen.
Tanulásszervezés nem formális keretek között Kétségtelen, hogy a formális, iskolarendszerű tanulási folyamat bizonyos szempontból könnyebben szervezhető, hiszen a kötelező iskoláztatás a tanulók jelenlétét, részvételét adottságként biztosítja ugyanúgy, ahogy a pedagógusok eleve jelen vannak a rendszerben, munkájuk az oktatás, nevelés.
Ez az előny azonban sok esetben hátráltathatja a fejlődést, a mindenkori szükségleteknek, a körülményeknek való megfelelés iránti igény kialakulását, a korszerű tanulásszervezési módszerek, eszközök elterjedését is.
Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a hazai közoktatásban még mindig a frontális tanítási módszerek az uralkodóak, noha nyilvánvalóvá vált, hogy a tanulói teljesítmények a differenciált, a projektmódszer, a kooperatív tanulási formák tanórai alkalmazása eredményeként javulnak, az oktatás hatékonysága növekszik.
Az erősen szelektív hagyományokkal és gyakorlattal rendelkező magyar oktatási rendszerben a tanuló oldaláról a passzív befogadást feltételező, tanárközpontú nevelés még ma is uralkodó a tanórán, és a pedagógusképzésben is csak lassú, kis lépésekben történik meg a tanulóközpontú, az aktív tanulást előtérbe helyező képzés.
Eközben a valóban eredményes oktatási rendszerekben a tanulási-tanítási folyamat lényegesen megváltozott. Ennek a külső szemlélő számára is látható, érzékelhető jele tanulási lehetőségek iskola, a tantermek berendezése, a mobilizálható asztalok, székek, az intim fejlesztő sarkok, az óráról órára változó tanulási környezet aszerint, hogy mi a cél, a tartalom és milyen az a tanulócsoport, amellyel a pedagógus dolgozni kíván.
Belátható, hogy ehhez más előzetes készülés, szervezés kívántatik: hosszabb, átgondolt, más közelítésű tervezés, amelyben nem elsősorban a megtanítandó tananyagé a főszerep, hanem azt kell megtervezni, hogy a célcsoportban, akár egyénenkénti lebontásban tervezve, hogyan, milyen módon lehet a leghatékonyabban, a tanulók számára legérdekesebben, legélvezetesebben megszervezni a munkát, hogyan lehet a tanulási folyamatot hatékonyabbá, vonzóbbá tenni.
Azon az elven alapul és működik, hogy a tanulás a cselekvésen és az interakción keresztül történik. A tanulók kifejezett bíztatást kapnak, hogy lépjenek egymással interakcióba, mozogjanak és »alkossanak«. Akik mozognak és interaktívak, azokat nem tekintik irányítási problémának. Tanulási igényeik kielégítéséhez nincs szükség semmilyen irányítási probléma felmerülésére. Amikor érzik, tanulási lehetőségek alapvető igényeiket teljesítik, a tanulók jobban fogják kedvelni a tanárt és az egész osztályt.
Online tanulási lehetőségek a pandémiás időszakban
A létszámhoz, a program témájához és a célcsoporthoz igazítható közösségi terek ideálisak ezeknek a programoknak a megvalósításához. Az ember — ha a tanulás folyamatát tekintjük — sokféle forrásból jut olyan információhoz, amelyek a tanulás szempontjából fontosak lehetnek.
Valamikor az ilyen hasznos információk, új ismeretek megszerzésének szinte egyetlen forrása az iskola, a pedagógus volt, mára mindez a múlté.
Jól érzékelteti a folyamatot, hogy a külső és belső források megkülönböztetése egyre tanulási lehetőségek értelmét veszíti. Az oktatás hagyományos keretei fölbomlanak, s az ismeretközlő médiumok megváltoztatják az iskola szerepét is: tanulási lehetőségek hangsúly egyre inkább a tanulás irányítására kerül.
Az szekrény opciók zónák könyvtára mint információs kapu belépést biztosít az ismeretek világába, elvezet az emberiség fölhalmozott tudásához. Az iskolai könyvtár ebből következően egyszerre médiatár, illetve forrásközpont és oktatási intézmény. Éppúgy része az oktatási rendszernek, miként az tanulási lehetőségek rendszernek, s ezen belül is a könyvtári rendszernek.
Az oktatás információs igényeit csak széles információbázison nyugvó szolgáltatások elégíthetik ki, amihez nélkülözhetetlen az iskolai könyvtárak hálózati együttműködése is.
Természetes, hogy ebben az átalakulóban lévő környezetben a számtalan forrás, gyakran szűretlen információtenger közepette a tradicionális ismeretszerzés, a tankönyv egyeduralma — mint forrásháttér — már nem állja meg a helyét.
Abban a tanulási-tanítási tanulási lehetőségek, amely már nem szűkíthető le a formális, iskolai oktatásra, a tanár központi szerepe helyett a tanuló kerül a középpontba, és ennek megfelelően kell megválasztani a módszert, az eszközrendszert, amivel az adott tanóra, foglalkozás, akár szabadidős tevékenység a leghatékonyabban, a tanuló számára legvonzóbban végezhető.
Ha a formális és az informális keretekben megvalósuló tanulás határai elmosódnak, egyre nagyobb jelentősége lesz az iskolában és a tanórán kívül a tanulást irányító, segítő, az egyéni tanulási utak megtervezését, sikeres megvalósítását követő, a mérföldköveket kijelölni tudó pedagógusok, könyvtárostanárok, művelődési szakemberek együttműködésének.
Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató, nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat.
Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra tanulási lehetőségek szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését.
Egyúttal széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás tanulási lehetőségek, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. Az OPKM a mintaprogramok fejlesztésében a majdani alkalmazók számára nem csupán ajánlja az együttműködést, de ötleteket, javaslatokat is tesz azok formáira, tartalmára.
- Hírek - Tanulási lehetőségek felnőtteknek - kempomagazin.hu
- IKT Online tanulási lehetőségek I.
- Keresés indítása Menü Légy üdvözölve, Látogató!
- Nincs betéti bónusz a bináris opciókról 2022
- Tanulási lehetőségek intézményünkben | Csány László Technikum
- Pénzügyi függetlenség jele
- A pénzkeresés leggyorsabb módja
- Fejlesztési lehetőségek nem formális tanulási környezetben | Pedagógiai Folyóiratok
A mintaprogramok fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőséggel bírt a közoktatás-fejlesztés tanulási lehetőségek az adott eszközrendszer segítségével, a tanórán kívüli és szabadidős fejlesztő tevékenységek formáinak, kereteinek, módszereinek kidolgozása, a pedagógusok, iskolai könyvtárosok, közművelődési szakemberek együttműködésének és módszertani kultúrájának megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához való hozzájárulás a nem formális tanulás adta lehetőségekkel, a közoktatásban dolgozó pedagógusok, tanulók egyéni kutatásainak, innovációjának ösztönzése, támogatása.
Mindezen célokat egybefogta a korszerű oktatási mintaprogramok kidolgozása a nem tanulási lehetőségek tanulás lehetséges keretei közötti felhasználásra. Ennek a komplex célrendszernek a sikeres megvalósítása érdekében csak úgy lehetett megfelelni maradéktalanul, hogy a fejlesztést egy alapos, a fenti célrendszernek megfelelő előkészítő, felkészítő munka előzte meg. Meg kellett fogalmazni azokat az alapvető követelményeket és speciális szempontokat, amelyeket a fejlesztőknek a python robinhood kereskedési bot kimunkálásában — a célrendszer ismeretében tanulási lehetőségek figyelembe kellett venniük.
Eszerint a mintaprogramok mindegyikének meg kellett felelniük a közoktatás kimeneti követelményeinek, az adott célcsoport, pedagógiai szakasz, illetve évfolyam, osztály, egyén számára a Nemzeti alaptantervben előírtak voltak mértékadóak. A fejlesztőkkel szemben támasztott követelmény volt továbbá a műveltség- és kompetenciaterület, felhasználható tananyag, oktatási program ismerete is.
